
Nagycsütörtök délelőtt diakónussá szentelte Székely János megyéspüspök Adorján Szabolcs József, Marton Balázs, Bences Martin papnövendékeket. Fontos része volt a szertartásnak a püspöki kézrátétel, majd a szentelési imádság. A püspök a diakónusoknak jelképesen, az igehirdetésre szóló megbízásként átadta az evangéliumos könyvet.
Szentbeszédében Székely János a papság titkáról beszélt, kiemelve: a pap mint meghívott ember úgy érzi, hogy nem adhat kevesebbet Istennek mint önmagát.
Dr. Székely János megyéspüspök“Az emberi szívét csak Isten tudja egészen betölteni. A pap ennek a titoknak a szolgája és közvetítője. A diakónus ennek a szolgálatára szentelte magát.”
A szertartás további részében Székely János megyéspüspök megszentelte azokat az olajokat, amelyeket többek között a keresztség, a bérmálás, a papszentelés, a templomszentelés vagy a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak.
Nagycsütörtökön este a lábmosás szertartása a szolgálatot, az oltárokról a terítők, gyertyák és díszek levétele Krisztus elfogását és ruháitól való megfosztását szimbolizálta.
A nagypénteki liturgiában elhangzott a passió, és Jézus halálára, az emberiség megváltására emlékezve a kereszt előtt térdet hajtottak a hívek.
Pénteken este ismét keresztútra gyűltek össze a szombathelyiek, a keresztút az Óperint utcai hídtól a Kálvária dombig tartott. Az egyes stációknál az egyházközségek és egyházi szervezetek tagjai vitték a keresztet.
A tűz szentelésével és a húsvéti gyertya meggyújtásával vette kezdetét a nagyszombati liturgia, amelyben elhangzott a húsvéti örömének, ismét megszólaltak az orgonák, felgyúltak a fények, a hívek megújították keresztségi fogadalmukat, majd szentelt vízzel áldották meg őket.
Nagyszombat este és vasárnap körmenet zárta a húsvéti liturgiákat a katolikus templomokban.





























