Hazánkban közel 30 récefaj fordul elő, a böjti réce a kisebb testűek közé tartozik. A tojók barnás rejtőszínnel rendelkeznek, a hímek azonban feltűnőek - fehér szemsávjuk és szárnycsíkjaik révén távolról is jól azonosíthatók. Csak a nászrepülés időszakában állnak párba, ilyenkor lehet hallani a gácsér jellegzetes kerepelő-recsegő udvarló hangját.
Vonuló faj, Nyugat-Afrikában telel. Több mint 4000 km-re innen, Szenegálban is megfigyeltek már Magyarországon gyűrűzött példányt. Hazánkban 2004 óta nem vadászható, jelenleg a fokozottan védett kategóriába tartozik.
Gyurácz József - elnök, Magyar Madártani Egyesület Vas Vármegyei Csoportja
"Az állománya az utóbbi felmérések szerint olyan 400-600 párra tehető évente, ez jelentősen ingadozik attól függően, hogyan alakul a vizes élőhelyek állapota a csapadékmennyiség függvényében. Sajnos ezek az alföldi síkvidéki vizek, mocsarak, szikes tavak az utóbbi évtizedekben lecsökkentek, részben ez, illetve a telelési útvonalon folytatott mértéktelen vadászat eredményezte azt, hogy jelenleg csak ennyi böjti réce fészkel Magyarországon, hiszen 15-20 évvel ezelőtt 1000-1500 pár költéséről volt tudomásunk."
Elsősorban az Alföldön gyakori, de megfigyelhető a Fertő-tó sekély, zsombékos parti sávjában is. Vas megyében ritka vendég: a tompaládonyi kavicsbánya tónál jegyeztek fel fészkelő párt, egyébként szinte csak átutazóban találkozhatunk vele.
Gyurácz József - elnök, Magyar Madártani Egyesület Vas Vármegyei Csoportja
"A böjti jelző arra utal, hogy a telelésből tavasszal, március elején, közepén érkezik vissza a többségük, ilyenkor akár a vasi vizeken, az Abért-tavon, a gyöngyöshermáni kavicsbánya tavon akár 30-50 példányból álló csapatai is megfigyelhetők. A másik ilyen pedig az őszi vonulási időszak, ami augusztus-szeptemberben tetőzik. Ilyenkor is vonuló csapatait megfigyelhetjük."
A madártani egyesület azzal, hogy a récefajokat helyezte idén fókuszba, a vizes élőhelyek állapotára, megóvására is fel kívánja hívni a figyelmet. A böjti réce fészkelőhelyei egyre fogyatkoznak.
Gyurácz József - elnök, Magyar Madártani Egyesület Vas Vármegyei Csoportja
"A vizes élőhelyek védelmét elsősorban a nemzeti parkok tudják megvalósítani a víz visszatartásával, a mocsarak helyreállításával javítható az élőhelyek állapota. Az alföldi sekély vizű élőhelyeken ha nem történik meg az éves legeltetés, akkor becserjésednek."
A böjti réce a kanalas- és nyílfarkú récével szemben nyerte meg az Év Madara 2025 internetes szavazást.
