Egy kínai űrállomás volt az úticélja annak a rakétának, amit alig egy hete lőtt ki az ázsiai ország. Nem sokkal később elvesztették felette az uralmat, a meghibásodott szerkezet elszabadult. A 27 ezer km-es sebességgel haladó berendezés 90 percenként kerüli meg a Földet, és egyre közelít bolygónkhoz. A déli, dél-keleti horizonthoz közel a hajnali órákban akár szabad szemmel, vagy kézi távcsővel is látható a rakéta.
Kovács József – tudományos főmunkatárs, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
„Ezt szabad szemmel is lehet látni. Sokkal jobban lehetne, ha picit magasabban lenne. Itt most az a nehezítő benne, hogy a horizonthoz nagyon közel van ez az eszköz, mikor felettünk éppen látható, és nem is túl hosszú az ív, amin látható, meg az időpont sem túl kedvező a megfigyeléshez.”
A szombathelyi asztrofizikai obszervatóriumban nem követik az elszabadult kínai rakéta útját, de a nemzetközi oldalakon látható röppályát figyelik. Ennek alapján az látszik, hogy Magyarországot várhatóan nem veszélyezteti a becsapódás.
Kovács József – tudományos főmunkatárs, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
”Az eszköznek a pályája olyan, ha a Föld felszínre vetítjük le, akkor ez nagyjából a -42 és a +42 földrajzi szélességek között fekvő területek felett megy el, és emiatt mivel Magyarország a +47-en van nagyjából, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy akár ha a legmagasabb földrajzi szélesség felett halad el, akkor abból a távolságból Magyarország fölé szóródjon valamilyen törmelék a rakétából.”
Mivel a Föld háromnegyedét víz borítja, így nagy eséllyel valamelyik tengerben vagy óceánban, és nem pedig lakott területen landolnak a maradványok. A légkörbe érve szétesik a rakéta, a kisebb darabok elégnek. Május 10-re jósolják a becsapódást, de ettől akár két nappal is eltérhet az időpont. A helyszínt pedig csak órákkal előtte tudják csak kiszámítani a szakemberek. Kína korábban is lőtt fel olyan rakétát, amelynek Földre zuhanó darabjai kárt okoztak, de emberi tragédia akkor nem történt.
