
Most békésen csordogál a Pinka Vaskeresztes központjában. Tavaly júniusban azonban nem volt ilyen idilli a kép.
Soha nem látott méretű villámárvíz sújtotta a térséget. Akkor készültek ezek a felvételek. Hatalmas mennyiségű csapadék hullott a Pinka vízgyűjtőjére, ami rekord árhullámot okozott: Felsőcsatárnál 508 cm-en tetőzött a patak, több mint egy méterrel megdöntötte a 2009-ben mért csúcsot. Az ár utcákat, udvarokat öntött el, betört a házakba is - öt faluban okozott károkat, Pornóapátit egy ideig nem lehetett autóval megközelíteni. Összefogással folyt a megfeszített védekezés, önkéntesek segítségével homokzsákoltak, szivattyúztak, volt, ahol markolóval nyitottak utat a víznek a szántóföldek felé. Az intenzív árhullám több helyen is károkat okozott a Pinka és a mellékvízfolyások medrében, műtárgyaiban, védműveiben, amit helyre kell állítani.
Vámos Zoltán - főispán
"És az az igazság, hogy a fizikai károkon túl komoly nyomokat hagyott a lelkekben is. Azt tapasztaljuk, hogy tavaly június óta folyamatosan ott van az emberekben, hogy ez mikor fog megtörténni a következő alkalommal. A fizikai és lelki kihívásokra reagálni kell kormányzati, szakmai és közösségi szinten is."
A munka már elkezdődött - jelentette be a főispán a pénteki sajtótájékoztatón Vaskeresztesen. A kormány arról határozott, hogy a védekezési keretből biztosít forrást a kárelhárításra.
Vámos Zoltán - főispán
"A Pinka-völgyének árvízkár-rehabilitációját a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megkezdte, a magyar kormány több mint 91 millió forintot biztosított a helyreállítási munkák elvégzésére."
9 helyszínen kell beavatkozni. Az árvízveszélyt okozó uszadéktorlaszokat már eltávolították - 200 darab nagyméretű fát emeltek ki a mederből.
Gaál Róbert - igazgató, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"Vannak helyszínek, ahol megsérült a part, főleg hidak környékén, három helyszínen - Vaskeresztesen, Felsőcsatáron és Pornóapátiban - ezeket a rézsűcsúszásokat helyreállítjuk, terméskő biztosítással stabilizáljuk. És volt még két speciális munkánk: a pornóapáti hallépcső tele lett hordalékkal, működésképtelen lett, ez egy ökológiai célú helyreállítás volt, ezt is elvégeztük, illetve Szentpéterfán a Pinka bal partján egy védelmi depónia károsodást szenvedett, ennek a helyreállítása kezdődött el."
A befejezési határidő november 30. Ez azonban még csak az első lépés, további intézkedések szükségesek az itt élők biztonsága érdekében. A térségben nincsenek állami védművek, az árvízi védekezést az önkormányzatok végzik. A hatékony munkához pedig fontos, hogy legyen a településeknek korszerű, jól használható védelmi terve. Van, ahol ez most még teljesen hiányzik, másutt aktualizálni kell. Aztán meghatározzák, milyen fejlesztések szükségesek, és meg is kell terveztetni a védmű-fejlesztéseket.
Gaál Róbert - igazgató, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"Közösen az osztrákokkal csinálunk egy lefolyási modellt, ahol modellezni fogjuk, hogy árvízkor melyik területen milyen vízszintek alakulnak ki, ez a munka elkezdődött közösen. Ha ennek meglesz az eredménye, a megállapított árvíszintekre meg kell kezdeni az önkormányzati védművek kiépítését."
Védműépítés a jövőben csak pályázati forrásból, uniós támogatással képzelhető el.




























