Az énekes rigó ilyenkor a Földközi-tenger térségében telel, márciustól tér vissza. A hím jellegzetes hangja kora hajnaltól kezdve hallható a dús aljnövényzetű erdőkben, városi parkokban, kertekben.
Fészkét fűszálakból, gyökerekből, vékony gallyakból építi és forgács darabokkal, sárral béleli. Évente kétszer költ, alkalmanként 4-5 világoskék színű tojást rak. A hím és a tojó külleme egyforma. Az énekes rigó főleg gerincteleneket - földigilisztát, ízletlábúakat, csigákat - fogyaszt.
Gyurácz József - elnök, Magyar Madártani Egyesület Vas Vármegyei Csoportja
"Kertekben, parkokban előforduló házas csigákat elfogja, akkor rigóüllőket használ, ami nem más, mint kövek vagy féltégla, amihez a csigát ütögetve a házat felbontja, és hozzájuthat a csigahúshoz."
Gyakori faj, Vas megyében is megfigyelhető fészkelési és vonulási időszakban egyaránt. Állománya annak ellenére is stabil, hogy a Mediterráneumban még mindig szívesen vadásszák és fogyasztják. Ám az élőhelyek ritkulása, eltűnése ezt a fajt is fenyegeti. Ezért jelöltek az Év madara címre bokorlakó fajokat.
Gyurácz József - elnök, Magyar Madártani Egyesület Vas Vármegyei Csoportja
"Felhívja a figyelmet a bokros-fás élőhelyek védelmére, veszélyeztetettségére. Gyakran tapasztaljuk, hogy ezeket az élőhelyeket fészkelési időszakban távolítják el, ekkor nyesik a bokrokat, vágják ki az elszáradt fákat. Ezt esetleg tegyük fészkelési időszakon kívül augusztus végétől februárig ezeket a munkálatokat el lehet végezni."
A Magyar Madártani Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot, amelynek legfőbb célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok társadalmi szintű bemutatása. A tagság által javasoltak közül hármat bocsátanak szavazásra. 2026-ban az énekes rigó nyert szoros versenyben, 5720 szavazattal.
