Egyedülálló a magyar államigazgatásban, hogy egy szervezet 70 év után is ugyanabban a struktúrában működjön, mint a kezdet kezdetén - a vízügyi szolgálat ilyen. 1953 óta az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása alatt területi igazgatóságok végzik a vízgazdálkodási feladatokat. Az elmúlt hét évtized történetét, tapasztalatait Szlávik Lajos professor emeritus foglalta kötetbe, amit az igazgatóság Gaál Ferenc-termében mutattak be. Az előadóülés résztvevőit Busa Tamás főmérnök köszöntötte.
Busa Tamás - műszaki igazgatóhelyettes, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság"Fontos, hogy lássák a szervezetek, akikkel együttműködünk Vas és Zala vármegyében, és a fiatal kollégák, akik az elmúlt 5-15 évben érkeztek a szervezet múltját, hogyan épült fel, hogyan jöttek létre azok az alkotások, beruházások, árvízvédelmi fejlesztések, szennyvízelvezető hálózatok, vízellátó rendszerek, amikhez köze volt a vízügyi igazgatóságnak, alapvetően ez a célja a mai előadásnak."
A szerző 1970 óta dolgozik az ágazatban, értékes tapasztalatokat gyűjtött előbb osztályvezetőként, később a nyíregyházi központtal működő Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjeként, majd főigazgató-helyettesként. Főiskolai és egyetemi oktatóként pedig vízépítő mérnökök sokaságát nevelte ki. Összefoglaló munkája az előzményekkel, vagyis a földosztások időszakával kezdődik.
Szlávik Lajos - tiszteletbeli elnök, Magyar Hidrológiai Társaság"A nagybirtokok felosztása révén megszűntek a vízgazdálkodási társulatok, amelyek addig az ár- és belvízvédelem alapján jelentették, ezért államosítani kellett a vízügyeket, ez beleillett az államosítási folyamatba, ami '47-49-ben zajlott le. Sokféle szervezeti formát kipróbáltak, és '53-tól működik így."
Az ábrákkal, fotókkal, térképekkel gazdagon illusztrált kötet sorra veszi a jelentősebb vízkárelhárítási eseményeket - szól az 1954-es szigetközi töltésszakadásról, amely halálos áldozatokat is követelt, a nagy tiszai árhullámokról és a 2010-es vörösiszap katasztrófáról -, levonja a tanulságokat, következtetéseket. Ezen kívül a technológiai fejlesztésekre, nagyobb beruházásokra, az ágazat nemzetközi kapcsolataira is kitekint, továbbá röviden bemutatja mind a 12 igazgatóságot.
Szlávik Lajos - tiszteletbeli elnök, Magyar Hidrológiai Társaság"Ez egy monográfia, kézikönyv az ebben dolgozó kollégák számára, ugyanakkor történelmi emlékmű is, mert minden igazgatóság vezető garnitúrája, az országos vezetés is név szerint, megbízatási időtartam szerint megörökítésre került, ez így együtt eddig sehol sem volt megtalálható."
Előadásában a szerző az ágazatot érintő problémákra is kitért: a vízügy régóta alulfinanszírozott, a munkatársak átlagéletkora egyre magasabb, a nagy beruházások 70 százaléka pedig nem állami, hanem uniós forrásból valósul meg. A monográfia másfél-két év munkájának eredménye, azt a Kvassay Jenő vízmérnök által 1879-ben alapított Vízügyi Közlemények szakfolyóirat különszámaként adták ki.
