Az egykori líceum és a papi szeminárium épületei egymással szemben találhatók a Szily János utcában. Ezek voltak a város első felsőoktatási intézményei. A líceumban tett vizsgát mások mellett gróf Széchenyi István is. Ahogy napjainkban, úgy már a 18-19. században is meghatározó volt egy település számára, hogy működött-e ott felsőoktatási intézmény, és döntő fontosságú volt a magyar értelmiség kialakulása szempontjából is.
Szögi László - történész-levéltáros
“Az ország minden …. legyen itt is egy líceum.”
A szombathelyi felsőoktatás 1790 és 1852 közötti időszakát vizsgáló kötet már a 27. azon kiadványok sorában, amelyek a történelmi Magyarország hasonló intézményeiről és tanulóiról szólnak. Megtalálható a kötetben a diákok neve, születési helye és dátuma, de találunk kimutatást arról is, hogy milyen társadalmi helyzetű emberek tanultak Szombathelyen, és mely településekről származtak. A kötetbemutatón elhangzott: 30 évvel ezelőtt a külföldön tanuló magyar diákokról szóló források kutatásával, feldolgozásával vette kezdetét a magyar értelmiséget vizsgáló munka. Ezt követte a hazai felsőoktatási intézmények anyagainak feltárása. Az adatokból kiderül, hogy – bizonyos időszakokban - Szombathelyről többen tanultak európai egyetemeken, mint például a szabad királyi városi ranggal rendelkező Kőszegről.
Pál Ferenc - levéltáros, MNL Vas Vármegyei Levéltára
“Lehetséges, hogy ez a Szent Márton kultusszal….. Körmend vagy Kőszeg.”
A tervek szerint az elmúlt 30 év alatt összegyűjtött adatokból egy adatbázis kerül fel a világhálóra a kutatók számára. Ez nagyban megkönnyíti például a helytörténészek dolgát: néhány kattintással hozzájuthatnak olyan információkhoz, amelyeket csak hosszas kutatómunka árán tudnának összegyűjteni.
