"Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ Királya, aki minket választott ki minden nép közül, és nekünk adta az ő Tóráját, áldott vagy Te Örökkévaló, a Tóra adományozója."
Ez az áldás is olvasható a táblán, héber nyelven. Lomtalanításkor bukkantak rá a hitközség pincéjében. A megtalálás pillanatában nem is tudták, pontosan mi ez, végül egy régi fényképen sikerült beazonosítani, amely a Thököly utcában álló egykori ortodox zsinagóga belső terét ábrázolja. A szöveg fordítása után kiderült, hogy két Tóra áldás szerepel rajta.
Mayer László - levéltáros
"Ez a Tóra tábla, az ún. alia, a felmenetel a Tórához zsinagógai szertartáshoz tartozik, aminek a jelentősége egy érzelmi, vallási kötődés az Örökkévalóhoz, és ez a személynek is egy megbecsülése."
A zsinagógában szigorú szertartásrend határozta meg, hogy ki, mikor, milyen öltözékben mehet fel a Tórához. Mielőtt nekifogott volna a Tóra-részlet felolvasásának, elmondta a táblán látható áldást, és ugyanezt tette a végén is.
Mayer László - levéltáros
"Megvan az is, hogyan kell felmenni a Tórához, és hogyan kell olvasni a héber szöveget. A táblának az a célja, hogy a megtiszteltetéstől talán már picit nem összpontosítani tudó, héberül nem tökéletesen olvasó, beszélő ember pontosan tudja idézni ezt a Tóra áldást."
A Tóraolvasók a szertartás végén adományoztak - a tábla négy sarkában olvasható, milyen karitatív célok közül lehetett választani: jótékonyság, közösségi igények, a Szentegylet, illetve Tóra tanulmányozását szolgáló intézmény javára mehetett a pénz. A hátoldalon Mózes 5. könyvének részlete szerepel, ami így hangzik: Ez az a törvény, amelyet Mózes adott Izrael fiainak. A felirat a törvények tiszteletére és betartására figyelmeztette a közösség tagjait. A tábla keretezése szecessziós stílusjegyeket hordoz, az 1910-es években készülhetett. Akkoriban volt jellemző, hogy a bútorokra világítást szereltek. Hosszú ideje a pincében porosodott, ez meg is látszott az állapotán, restaurálása nem volt egyszerű feladat.
Hesztera Aladár - restaurátor
"A csőváz olyan volt, mintha egy szitát fognánk, nem tudtuk, lehet-e egyáltalán rögzíteni hozzá valamit, a fatábla lécekre volt szétesve, a hátsó üveg a másik oldalon össze volt törve, alatta a felirat, mintha egy óriás összemarkolta volna, plusz még penészes is volt. Azt mondtam, simítsuk ki, vasaljuk ki, fertőtlenítsük tegyük olvashatóvá és kiállíthatóvá. Elég hosszú munkafolyamatokat kellett itt bevetni."
Végül sikerült az eredetihez leginkább hasonlító állapotba hozni, megjelenését a kiállítás arculatához igazították, és elhelyezték a székházban látható tárlaton.
Sugár Judit - elnök, Szombathelyi Zsidó Hitközség
"Mindenképpen tervezzük, hogy egy magyarázó táblát fogunk csinálni róla, a héber szövegek magyarra fordíttatjuk, és a falra kitesszük, hogy a látogatók értsék, mit ábrázol ez a tábla, mit jelent tulajdonképpen."
A tárgy igazi ritkaság, hiszen kevés hasonló maradt fenn az országban. A Szombathelyi Zsidó Hitközség számára pedig különösen értékes.
Sugár Judit - elnök, Szombathelyi Zsidó Hitközség
"Az egykori ortodox zsinagógából semmilyen tárgy nem maradt meg, csak az épület maga áll. Most van egy tárgy, ami onnan származik és két fotó a belső térből."
A kiállítást a tervek szerint hamarosan két új tárlóval bővítik: bemutatják Adorján Andor szombathelyi születésű, Franciaországban híressé vált író, műfordító életútját, Reismann Adolf szülész-nőgyógyász, valamint gyermekei, Mariann és János fotográfusok kivételes pályáját.
