Kardos Marcell, az ELTE Savaria Egyetemi Központ magyar–ének-zene szakos hallgatójának zongorajátéka nyitotta az intézmény Magyar Irodalomtudományi Tanszékének, a magyar költészet napja alkalmából szervezett szerdai eseményét. A rendezvény középpontjában Szauer Ágoston író, költő és csillagász pályája állt, különös tekintettel a közelmúltban megjelent Mindenek mögött című verseskötetére. Szauer Ágoston 1988-ban első diplomáját a szombathelyi tanérképző főiskolán szerezte, tehát almamáterébe tért vissza a könyvbemutatóval, amire korábban még nem volt példa. A szépszámú közönséget Czetter Ibolya, az irodalom- és a nyelvtudományi tanszék vezetője köszöntötte. Kiemelte, a Szauer Ágoston objektív költészete nem a közvetlen szavakkal, gondolatokkal ragadja meg az embert, hanem áttételeken keresztül mutat rá a jelenségek mögött rejtőző lényegre. Fokozottan igaz ez az aktuális kötetre.
Szauer Ágoston – költő, író, csillagász
„Talán Istenes verseknek mondanám ezeket, de egy picit ugyanakkor ez megtévesztő is lehet, mert nem imádságos, vagy Istent dicsőítő, vagy himnikus versek ezek, inkább filozofikusak. Isten és ember viszonyáról, Föld és ég, test és lélek viszonyáról gondolkodnak el ezek a költemények.”
A könyvből Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház művésze állított össze személyes válogatást, amelyet több részletben felolvasott a jelenlévőknek. Az alkalom meghittségét az is adta, hogy a szerzőt fia Szauer Dániel kérdezte, aki maga is költő, egyetemi hallgató. A beszélgetésből kiderült, hogy Szauer Ágoston kémia szakos gimnazistaként miért váltott a költészetre, mikor és hogyan találta meg saját hangját, a prózaírást miért szorították háttérbe a versek, és hogy bár 1986 óta publikál, 1999 óta tagja a Magyar Írószövetségnek, műveivel számos díjat nyert, mégsem él klasszikus „irodalmi életet”. Az író műhelytitkokat is elárult költeményeinek születéséről. A jó hangulatú beszélgetéssel méltóképpen ünnepelte az egyetem a magyar költészet napját, József Attila és Márai Sándor születésének évfordulóját.
