A 100TAGÚ CIGÁNYZENEKAR HANGVERSENYZENEKARI GÁLAKONCERTJE 2021017

Hírek

Számos római és középkori falmaradvány rejtőzik a Székesegyház és a Mindszenty tér alatt

2026. szeptember 10., 08:37
Számos római és középkori falmaradvány rejtőzik a Székesegyház és a Mindszenty tér alatt - ez derült ki az elmúlt napokban elvégzett talajradaros régészeti kutatás során. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársai hétfőn és kedden vizsgálódtak a területen, az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be az egyházmegye és az egyetem vezetői.
Számos római és középkori falmaradvány rejtőzik a Székesegyház és a Mindszenty tér alatt

Talajradaros régészeti kutatás folyt a Mindszenty téren és a Székesegyházban ezen a héten hétfőn és kedden.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói, oktatói külsős szakemberek, geofizikusok bevonásával vizsgálták, mi rejtőzik a padló alatt. A műszer elektromágneses hullámokat bocsát ki, amelyek más-más módon verődnek vissza a különböző anyagokról, ez alapján kirajzolódik a felszín alatti világ anélkül, hogy mélyre ásnának.

Birher Nándor - dékán, PPKE Bölcsészettudományi Kar
"Léteznek olyan radarok, radartechnikák, amivel a föld alá be lehet látni, ezáltal a roncsolásmentes régészet nagyon sokat fejlődött az elmúlt időszakban."

A szerdai sajtótájékoztatón az egyetem vezetői elmondták, hogy két nap alatt hat napra való munkát sikerült elvégezni. A talajradaros vizsgálat mellett 3D-s szkennerrel felmérték a Székesegyház falait is, erről látványos képeket mutattak be. A vizsgálat során kiderült, hogy a tér és az oltár alatt is jelentős számú régészeti jelenség rejtőzik, római és középkori falmaradványok, köztük a IV. századi Karoling erőd és az egykori helytartói palota.

Langó Péter - tanszékvezető, Középkori Európai és Közel-Keleti Régészeti Tanszék
"Reményeink szerint ezekből a maradványokból jobban értelmezhető lesz az egykori Savaria ezen a területen található római kori emlékei, az egykori Karoling erődítmény és a középkori püspöki palota és a hozzá tartozó erődített részek maradványainak belső struktúrája, történeti időrendi szakaszai."

A következő hetekben a szakemberek elemzik az adatokat, és térinformatikai módszerekkel képet alkotnak arról, hogy nézhettek ki ezek a régi épületek.

"Ebben a korban azt gondolom, nagyon nagy jelentősége van kapcsolódni a múlthoz."

Székely János megyéspüspök arról beszélt, addig van jövőnk, amíg a gyökereinkből táplálkozni tudunk. E szellemiség jegyében végezték el a kutatásokat. Az időpont éppen megfelelő volt, hiszen hamarosan a székek helyére padok kerülnek, már elkezdődött a munka. A padok még a Székesegyház 1945-ös bombázásakor semmisültek meg, az új ülőhelyeket a régiek mintájára ácsolták.

Székely János - megyéspüspök
"Ez adta a gondolatot, lehetőséget, hogy mielőtt még a padok építménye felkerül, földradar segítségével kutassuk végig, mi lehet a Székesegyház alatt elrejtve."

A kupola alatt maradnak a székek, a mellékhajókban és a bejárat felőli területre telepítik a padokat - ez a régóta tervezett újítás a Szombathelyi Egyházmegye alapításának 250. évfordulójára készül el, ami jövőre esedékes. Kiderült az is, hogy a jövőben igyekeznek vonzóbbá tenni a Romkertet is a látogatók számára: információs táblákat helyeznek ki, és egy-két épületet rekonstruálnának is. A talajradaros kutatások folytatódnak, októberben megvizsgálják a Püspöki Palota kertjét, ahol az egykori Szűz Mária prépostság templomát szeretnék megtalálni, a paplak udvarán pedig az egykori római városkaput azonosítanák. Az egyetem szakemberei együttműködnek a Savaria Múzeum munkatársaival.