1000 fokig emelkedett a hőmérséklet a Schrammel-gyűjtemény udvarán ideiglenesen felállított kemencében, amit Bartha István keramikus saját kezűleg épített kaolingyapotból. A művész évtizedek óta kísérletezik a rakutechnológia különböző ágaival. Az edények speciális agyagmasszából készülnek, földpátos máz kerül rájuk, rendkívül jól bírják a hősokkot. Látványos, amikor a még izzó tárgyakat kiveszik, így a máz egyedi módon repedezik meg.
Bartha István – keramikus
„Ez a tizenhatodik, tizenhetedik században egy Chojiro nevezetű japán család kezdte el, raku család kezdte el ezt az égetést. Teáscsészéket csináltak ezzel a módszerrel. A célja az volt, hogy gyorsan egymás után lehessen kiszedni a tárgyakat, kevesebb legyen az égetési idő és szapora legyen a munka. Aztán ez elfelejtődött teljesen ez a dolog, átvették a másfajta gyártási módok, japánban is, kínából bejött a porcelán. Aztán Amerikában az 1950-es években fedezték fel újra ezt a raku égetést, de egy teljesen más folyamat volt.”
Érdekesség, hogy az újabb technikával készült rakukerámiák már csak dísztárgyak, étkezési célokra nem alkalmasak. Tóth Dénes, a Tea Útja Egyesület vezetője a teaszertartások világába kalauzolta a jelenlévőket. Megtudhattuk, hogy a teát valójában nem Kínának köszönhetjük, eredete a délkelet-ázsiai térséghez kapcsolódik, amely Észak-Mianmartól Laoszon és Thaiföldön át Tibetig és az indiai Asszám régióig húzódik. De a népszerűsítésben kétségkívül fontos szerepet játszott Kína. A teázás a kínai és japán kultúrában kezdetben a császári udvar, a buddhista szerzetesek és az írástudók kiváltsága volt. A XVI. században jöttek létre a teaszobák teaszertartásokkal, ekkor kísérletezték ki a japánok a raku technológiát. Szó esett a teaszertartás szabályairól, és a különleges alkalomról nem hiányozhatott a Mactha sem, amit hagyományos elkészítés szerint kóstolhattak meg a résztvevők.
Tóth Dénes – vezető, Tea Útja Közhasznú Egyesület
„Mindenki, aki ezt nagyon régóta, régi hagyomány nevében képviseli, az elszörnyed látván, hogy az emberek a legfinomabb matchákat, amik léteznek a Földön, azokat berakják valamilyen kókuszos, szirupos akármilyenes ízesítésű valamibe. Itt most ezzel a nagyon kiszélesedett érdeklődéssel láthatjuk, hogy van is szabály meg nincs is szabály.”
A négy alkalomból álló sorozat október 9-én folytatódik, akkor kultikus agyagedényekről lesz szó.
Czenki Zsuzsanna – igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum
„November 20-án egy mindenki által nagyon jól ismert színművész, Alföldi Róbert lesz a vendégünk, mégpedig azért, mert Alföldi Róbertnek kifejezetten szép 1960-as, 70-es években készült kerámiagyűjteménye van, egy nagy gyűjtemény. Tehát ha valaki ezt a korszakot szeretné bemutatni, akkor érdemes Alföldi Róberthez menni és tőle kölcsönözni.”
A sorozat végén, december 11-én Ferencz Eszter szilikátrestaurátortól megtudhatjuk, mit tegyünk, ha eltörött a teás csészénk. Minden alkalommal minőségi, különleges teákat kóstolhatunk az ingyenes rendezvényen.
