Önkéntesek gyülekeztek a Gyöngyös-patak Markusovszky utcai szakaszán szombat délelőtt. Ásóval, fűkaszával felszerelkezve arra vállalkoztak, hogy a közel 50 méteres partszakaszt megtisztítják a japán keserűfűtől. A faj dísznövényként került Európába, ma már a vizes élőhelyek többségén megtalálható, gyorsan terjeszkedik, és kiszorítja maga körül a természetes növényzetet azzal, hogy feléli a helyet és a tápanyagot. Ráadásul olyan vegyületet tartalmaz, amely meggátolja más fajok csírázását.
Németh-Jeles Petra - kertészmérnök, alapító tag, Vasi Vízőrzők Közössége
"A növény elég könnyen mozdítható jelen állapotában, mert a talaj ki van száradva. Öröm az ürömben. Emiatt gyorsabban fogunk tudni haladni. Ásóval mozdítjuk ki a növényt, és a növényi hulladékot kupacokba rakjuk. A talajból is igyekszünk kivenni a gyöktörzseket, rizómákakat, hogy ne tudjon tovább terjedni a növény."
Akár 2-3 méter magasra is megnő, bonyolult gyökérhálózata mélyre lenyúlik. Ritkítása rendkívül nehéz, rizómáiban rengeteg tápanyag van, így ha csak egyszer-kétszer kaszáljuk, arra késztetjük, hogy még több sarjat hozzon.
Bozzay Balázs - környezetgazdálkodási agrármérnök
"Sajnos önmagában nem elég, hogy kivágjuk, és önmagában az sem elég, hogy egyszer kiássuk a tövét, mert a gyökerénél, ahol elvágjuk, ott több hajtás fog indulni. Tehát sajnos az van, hogy évről évre kell dolgozni vele, rendszeresen, 4-6 kaszálás kellene, de a 6-8 körüli lenne az egészséges, mert ha a növénynek folyamatosan újra kell növesztenie a szárát, előbb-utóbb a rizómái, a gyökérrendszere kimerül. Ezzel lehet visszaszorítani."
Az irtással párhuzamosan érdemes őshonos növények visszaültetésével, fák telepítésével árnyékos környezetet létrehozni, ahol a keserűfű már nem érzi jól magát.
Németh-Jeles Petra - kertészmérnök, alapító tag, Vasi Vízőrzők Közössége
"Azon vagyunk, hogy legalább ezen a kicsi szakaszon felszámoljuk, aztán majd haladunk tovább előre. A terület nem marad parlagon, felül lesz vetve egy vadvirágos rét, illetve vegyes fűmag keverékkel. Nagyon örülök, hogy sikerült ezt az akciót tető alá hozni, a vízügy és a parkfenntartó is együttműködik, hogy ez sikerüljön, és itt vannak a lelkes civilek, akikkel a fizikai részét meg tudjuk valósítani."
A japán keserűfüvet nem szabad komposztálni, az összegyűjtött növényi hulladékból megfelelő kezelés után - mely során elveszíti életképességét - talajtakaró réteg lesz. Folyamatosan monitorozzák, hogy a most megtisztított partszakaszon sikerült-e visszaszorítani az agresszív idegenhonos növényt, és ha kell, újra beavatkoznak. A Vasi Vízőrzők Közösségének a szeptemberi megalakulás óta ez volt az első akciója. Céljuk a vízkészletek megőrzése és védelme, a lakosság szemléletformálása és aktivizálása.
