A nekik elküldött verzió végére rá kell tenni a képet, amit letöltök a közösbe!
„Idővágta – A lovak szerepe a magyar történelemben” címmel nagyszabású lovasszínházi produkciót mutattak be a kőszegi evangélikus középiskola diákjai június 9-én az intézmény lovardájának szabadtéri pályáján. Az előadás a Nemzeti Tehetség Program „Tehetségközelben” pályázatának köszönhetően jött létre, és hosszú felkészülési időszak előzte meg. A projektben 30 tanuló vett részt az intézmény különböző képzési területeiről: gimnazisták, mezőgazdasági, turisztikai-vendéglátó szakos, valamint lovász tanulók. Először történelmi ismereteiket bővítették, ennek keretében több tanulmányi kiránduláson és színházban is jártak a diákok.
Pál Zsanka
„Voltunk lovas múzeumban, történelmi kiállításokon, ugye a színházban láthattuk Pintér Tiborékat, a Rómeó és Júlia előadásukat, az brutálisan egy katartikus élmény volt számomra, úgyhogy nagyon sok élményt kaptam tőle.”
A lovasszínházi élmények inspirációt nyújtottak a fiataloknak a saját előadásuk megszületéséhez. A projekt második felében a diákok egy része drámafoglalkozásokon, másik része lovas foglalkozásokon vett részt, majd a két csoport közös munkával hozta létre a színdarabot, amelynek írója és rendezője Gergáczné Varga Andrea tanárnő. A történet főszereplője Benett, egy középiskolás fiú, aki házi feladatként prezentációt készít a ló szerepéről a magyar történelemben. A feladat azonban nem lelkesíti, ezért munka közben elalszik. Álmában megjelenik Zsanka, lóháton.
„Kiselőadás, holnapra kell! És különösebben nem is érdekel: ló, történelem. Már csak a dupla matek lehetne rosszabb.”
A lány különleges utazásra hívja Benettet: végigvezeti a magyar történelem korszakain, bemutatva, hogy a ló milyen szerepet töltött be az egyes időszakokban.
A csaknem egyórás előadás során megelevenedett többek között a csodaszarvas legendája, a honfoglalás kora, találkozhattak a nézők Széchenyi István alakjával, láthattak huszárbemutatót, reneszánsz kori lovagi viadalt, a tanulók megjelenítették a kőszegi török ostromot, és a csikósok világát is. A lovak betanítása külön kihívást jelentett Góth Enikő és Pete Krisztina lovasoktatóknak.
Pete Krisztina - lovasoktató
„A lovakat már korábban is elkezdtük trenírozni, hogy szokták ezt a környezetet, ugye nekünk
iskolalovaink vannak, ők nem erre vannak tanítva, próbáltuk őket hozzászoktatni és a gyerekeket is.”
A segítőkkel együtt összesen mintegy 45-en dolgoztak a színdarab létrehozásán. A honfoglalás kori harcmodor bemutatásában a Marton-Szállás Lovasai működtek közre. Az intézmény meghívta azokat az általános iskolásokat is, akik korábban részt vettek a lovas programjaikon, ők alkották a török sereget. Bár a hosszú felkészülés fárasztó volt a szereplőknek, ahogy telt az idő egyre inkább magukénak érezték a produkciót.
Török Benett
„A próbákkal sosem volt gond, kicsit az idejével, hogy hosszú volt, mert azért iskola után ki kellett jönni, vissza is kellett sietni, mert ugye én kollégista vagyok, és ott nekünk az időt kell tartanunk. Jó volt, élvezte szerintem mindenki.”
A színdarab végére nemcsak Benett, hanem a nézők is pontos képet kaptak arról, hogy a ló a magyar ember számára nemcsak harcos társ, közlekedési- és munkaeszköz volt, hanem a mai napig a magyar kultúra és identitás fontos része.
Mesterházy Balázs - igazgató, Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium
„Én azt gondolom, hogy egy olyan iskolát próbálunk mi csinálni – nem véletlenül a jelszavunk is ez, vagy a mottónk, hogy több mint iskola: TEKI – hogy igazából a mindennapi képzésen és az oktatáson túl tényleg szeretnénk ezeket az alkalmakat úgy megragadni, hogy egy jobb emberként jöhessünk ki belőle.”
Bár az iskola pedagógusainak és diákjainak a lovasszínház világa új terület volt, nemcsak számukra, hanem a közönségnek is maradandó élményt jelentett az előadás, amit a nézők hosszas tapssal jutalmaztak. A szereplőkből, segítőkből összetartó csapat kovácsolódott. Az előadás után Fazekasné Marton Mónika a projekt koordinátora is rendkívül elégedett és büszke volt a diákokra.
Fazekasné Marton Mónika - gyakorlatioktatás-vezető és mezőgazdasági szakoktató
„Én azt gondolom, hogy nagyon sok tanuló a tanórai keretek között nem tudja úgy kibontakoztatni a tehetségét. Nem biztos, hogy egy matek, történelem vagy egy irodalom órán ezek a tanulók kiemelkedő eredményt tudnak elérni…..talán egy történelem órára is inkább kedvet kapnak ezáltal.”
A kőszegi evangélikus középiskola vezetése és pedagógusai pedig a jövőben is azon lesznek, hogy megtalálják a hasonló lehetőségeket, amelyek nemcsak tudást, hanem maradandó élményeket és közösségi sikereket is adnak a fiataloknak.
