Óvodavezetőket, óvódapedagógusokat, pedagógiai asszisztenseket vártak a szakmai napra idén is, szinte teljesen megtelt a Savaria mozi nagyterme. A szervezők célja az volt, hogy korszerű ismeretekkel támogassák az óvodapedagógusokat a kisgyermekkori médiahasználat megértése, kezelése terén. László Győző alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta: a felgyorsult világ alapjaiban változtatta meg a médiafogyasztási szokásokat. Ennek alakításában felelőssége van a családnak és az óvodának is - utóbbinak leginkább a módszertani útmutatás terén.
László Győző - alpolgármester
"Akár akarjuk, akár nem, ezzel valamit kezdenünk kell. És itt hárul óriási felelősség és szerep önökre, hogy ezt jól fogjuk meg. Ha kicsi korban rossz szokások rögzülnek, önök tudják legjobban, hogy később azt kinevelni nagyon nehéz."
A megnyitó beszédet követően a Bartók Béla Zeneiskola növendékei adtak műsort, majd Szőke-Milinte Enikő egyetemi docens Óvodások és a média című előadása következett. A szakember beszédes adatokat közölt a gyerekek médiafogyasztási szokásairól.
"Átlagosan, most nem csak óvodásokról van szó, hanem gyerekekről, 3-18 évesekről, 4,2 óra a 2024-ben a mért adat."
A másfél évesek naponta átlagosan 86 percet töltenek képernyő előtt, leggyakrabban tévében vagy okostelefonon néznek rajzfilmet, vicces videókat, és játszanak. Az óvodások 80-90 százaléka naponta használ okoseszközt, sokan közülük már közösségimédia-fogyasztók, a 7-8 évesek között pedig egyre többeknek van saját mobilja. A túlzásba vitt képernyőidő súlyos következményekkel járhat: gyengül a szülő-gyerek kapcsolat, hiányossá válik a szókincs, csorbul a tapasztalati úton való tanulása, visszafejlődnek a szociális kapcsolatok.
Szőke-Milinte Enikő - egyetemi docens, tanszékvezető, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Tanszék
"A vizuális ingerek sokasága egyrészt kizárja az egyéb humán kommunikációra jellemző ingereket, ezért a beszédtevékenységük megkésik, és ha ez megkésik, akkor pedig a kognitív fejlődésük fog lemaradást mutatni."
A kutatásokból az is kiderül, hogy minden negyedik szülőnek nehézséget okoz, hogy óvodás gyermekét távol tartsa a képernyőtől. Pedig ebben a korban különösen fontos lenne az odafordulás, a szemkontaktus és a kommunikáció, a technológia azonban megtöri ezt a fajta kapcsolódást. Fontos lenne megtanítani az okoseszközök helyes használatát, illetve azt, hogy a gyerek külső ingerek nélkül is képes legyen elfoglalni és jól érezni magát.
Szőke-Milinte Enikő - egyetemi docens, tanszékvezető, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Tanszék
"Kétéves korig egyáltalán ne kerüljön képernyő közelébe a gyermek, a WHO ajánlása pedig 5 éves kor alatt napi 20 percben határozza meg a még egészséges képernyőidőt. Én pedig azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez a napi 20-30 perc lehetőleg a szülő társaságában teljen, közös médiatartalom-fogyasztás legyen."
"Nád közé bújtam."
A délelőtti program zárásaként terápiás lufi-gyakorlatokat végeztek a résztvevők - ez a képernyő alternatívája lehet, fejleszti a szem-kéz koordinációt, az egyensúlyérzéket, de még a dühkezelési képességet is. A délutáni előadásban a médiatudatosság gyógypedagógiai megközelítéséről esett szó, majd a nap zárásaként kihirdették Az ősz színei című óvodai rajzpályázat eredményeit. 30 kis óvodást díjaztak, alkotásaikból mini kiállítást rendeztek be a Városháza aulájában.
