Sok érdeklődőt vonzott a levéltár és a Vasi Múzeumbarát Egylet legutóbbi közös rendezvénye, amely az Emlékek a Savaria Karnevál történetéből című kiállításhoz kapcsolódott. A kiállítás terében Bajzik Zsolt főlevéltáros Szommer Ildikó alapító karneváligazgatóval és Sellyei Tamás Ottó tervezőgrafikussal beszélgetett. Mindketten meghatározó szerepet játszottak az ezredfordulós fesztivál létrejöttében, és 15 éven át dolgoztak annak sikeréért. Elhangzott, már jóval az újraindulás előtt élt a szombathelyi emberekben a vágy a 60-as évek karneváljának felélesztésére. A városvezetés Ildikót 1999-ben, mint a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatóhelyettesét, és a város kulturális bizottságának külső szakértőjét kérte fel, hogy a millennium évére találja ki a rendezvény új koncepcióját. A sikeres pályázatok, az önkormányzat támogatása és a szponzorok megnyerése után következhetett a megvalósítás, ami még nagyobb munkának bizonyult.
Szommer Ildikó – alapító karneváligazgató
„Ugyanakkor ez egy kihívás volt, egy nagyon intenzív, nagyon szép munkafeladat volt és egy nagyon erőteljesen közösségi érdekű, vagy értelmű munka volt. És tulajdonképpen egy teljesen új városturisztikai emléket hoztunk létre, egy új kulturális eseményt hoztunk létre a városban, amely még mind a mai napig is a város meghatározó élményét jelenti.”
A karnevál azóta Közép-Európa legnagyobb historikus fesztiváljává nőtte ki magát, számos ikonikus helyszínnel, az elmúlt 25 évben körülbelül 2,5 millió ember vett részt a rendezvényen, amelynek nemcsak elindítása, hanem arculatának megtervezése is komoly kihívást jelentett. Ahogy Sellyei Tamás Ottó fogalmazott: egy kétezeréves történetet kellett aktuális vizualitásba csomagolni. Az első évek a kísérletezésről szóltak, folyamatosan fejlesztették az arculatot. Rengeteg prospektus, plakát, a gyerekek számára még lemosható tetoválás is készült, sőt táska is.
Sellyei Tamás Ottó - tervezőgrafikus
„Reklámtárgyakat gyártottunk, és körbefotóztunk kollégámmal egy legióst és egy olyan táskát készítettünk, ami a legiós mind a négy oldalát mutatta, és hallottam a legiósoktól, hogy azóta ezt a fiút szatyormannek hívják.”
A kedd délutáni programon az is kiderült, a tervezőgrafikus kedvenc plakátja a Hetvenkedő katona karneválszínházi darabot hirdette. És ha már karneválszínház, az első előadás megszületésének kalandos története is szóba került, Bucz Hunor hosszas győzködés után vállalta el a rendezést, a darab a város első ezer évét mutatta be, csaknem 400 szereplővel, köztük kis katonákkal. Majdnem szerepelt benne egy élő medve is, de ezt már anyagi okok miatt a szervezők nem engedélyezték a rendezőnek. Számos karneváli sztorit elevenítettek fel a vendégek, egy rekordkísérletet is, amellyel sikerült bekerülni a Guiness Rekordok Könyvébe, 53 méter hosszú nyárson sültek a finomságok a Thököly utcában. A rendezvény hazai és nemzetközi szinten is ismertté és elismertté vált, több díjat vehetett át a szervezőcsapat az elmúlt évtizedekben, Szommer Ildikó pedig a Régió Turizmusáért elismeréssel és az Év Fesztiválszervezője szakmai díjjal is büszkélkedhet. A beszélgetés után a résztvevők a 60-as évek karneváljairól szóló filmet is megnézhették. A kiállítás pedig szeptember 30-ig várja az érdeklődőket a levéltárban.
