Öt év alatt több mint háromszorosára emelkedett a szifiliszes megbetegedések száma Magyarországon

Vérbaj, francos nyavalya, bujakór – így is emlegették régen a szifiliszt. Az esetszám a 20. század közepétől a penicillin bevezetésével, majd az óvszer elterjedésével drasztikusan csökkent, ám az elmúlt öt évben Magyarországon több mint háromszorosára emelkedett: 2020-ban még 777, tavaly már 2464 esetet regisztráltak. A helyzet Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb, de Vasban – amely a legkevésbé fertőzött területek közé tartozik - is emelkedés tapasztalható. A háttérben egészségügyi, társadalmi és viselkedésbeli okok állnak.

Király Ildikó – megyei tisztifőorvos
„Ez egy klasszikus nemi betegség, tehát szexuális úton terjed. A szexuális út, az nemcsak hagyományos hüvelyi, hanem az anális, orális szexualitás, ilyen együttlétek kapcsán is terjed. Tehát biztonságban senki nincs ilyen szempontból. És annak a megváltozása, hogy a monogám kapcsolatok kevésbé népszerűek – hogy így fogalmazzak, ez elősegíti ennek a terjedését.”

A szifilisz több szakaszban zajló betegség, az első tünetek általában a fertőződés után három héttel jelentkeznek.

Király Ildikó - megyei tisztifőorvos
“Van egy ilyen fájdalmatlan fekélyes seb, amit a környéken nyirokcsomó duzzanat kísérhet,azonban ez kezelés nélkül elmúli, és utána hetekig nem történik semmi, és a fertőzést követő 9. hét körül testszerte jellemzően a tenyéren vagy a talpon apró, pontszerű kiütések jelentkeznek, de zek is elmúlhatnak kezelés nélkül és utána egy ilyen hosszú, lappangó, látens szakasz következik. Majd 3-5 évvel az első fertőzés után már súlyos szövődmények jelentkezhetnek, mert hematogén úton szóródik ez a betegség.”

A várandósok a méhlepényen keresztül átadhatják a betegséget a magzatnak, ami akár méhen belüli elhaláshoz vagy halvaszületéshez vezethet. Bár a szifilisz ellen védőoltás nincs, a fertőzés vérvizsgálattal kimutatható, antibiotikummal gyógyítható. Szeptember 1-jétől új eljárásrend lépett életbe Magyarországon: a várandósokat már nemcsak a terhesség elején, hanem a 24. és 28. hét között is szűrni kell. Igazolt fertőzés esetén pedig 72 órán belül meg kell kezdeni a kezelést. Azokon az édesanyákon, akik nem vettek részt várandósgondozáson, a szüléskor gyorstesztet végeznek. A szakemberek hangsúlyozzák, a rendszeres szűrés és a megfelelő védekezés kulcsfontosságú, az óvszer használata csökkenti a fertőzés kockázatát, de nem nyújt teljes védelmet.

Király Ildikó – megyei tisztifőorvos
„Nagyon fontos, ha kiderül egy ilyen betegség valakiről, akkor tabuk nélkül tudjon beszélni egyrészt a gondozó személyzettel, itt nagyon fontos a bőr- és nemigondozók szerepe, illetve a háziorvosával, nyugodtan kérjen felvilágosítást, aztán rendkívül fontos szerepe van a nőgyógyászoknak, szülészorvosoknak, és hát a legfontosabb, aki az anyát gondozza, az a védőnő. Gondozásba vétel, szűrés és a megfelelő antibiotikum kezeléssel tudjuk ezt csökkenteni, de a kontaktkutatás során a partnereket is kezelni kell.”

A megyei tisztifőorvos elmondta, már egyeztettek a kórház szülészeti és gyermekosztályának vezetőivel, a higiénikus főorvossal és a vezető védőnővel is. A cél a fertőzések további terjedésének megakadályozása és a megbetegedések számának visszaszorítása. A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a gyógyulás nem jelent tartós védettséget, a szifiliszt ugyanis többször is el lehet kapni.