A hártyásszárnyúakkal a városi ember is egyre többször találkozhat lakókörnyezetében. A darazsak például gyakran szaporodnak el, nem kis veszélyt jelentve. A hártyásszárnyú rovarokkal a himenopterológusok foglalkoznak. A darazsakon kívül a méhek és a hangyák tartoznak ebbe a rovarrendbe. A kőszegi tudományos konferencián az élősködő darazsakról hallgattak előadásokat a résztvevők.
Dr. Melika George - szervező, Vas megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
"Négyévente rendezzük meg ezt a világkongresszust, ezúttal Kőszegen, több mint 180 résztvevőnk van, az előző konferenciát Dél-Afrikában rendeztük."
A hártyásszárnyúak közé több százezer fajt sorolnak, és a tudósok naponta fedeznek fel újakat. Az élősködő hártyásszárnyúak többsége az ember számára nem hasznos, azonban vannak olyan fajok, amelyeknek természetes ellenségei a mezőgazdasági kártevők. Ilyenek például egyes fürkészdarazsak.
Dr. Káldy János igazgató, Vas megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
"A természetes védekezésben nagy szerepük van, az ember biológiai védekezésre is használja ezeket a hártyásszárnyúakat. Európában több helyen lehet kapni készítményeket, ezeket általában üvegházakban használják."
A kőszegi konferenciára Ausztráliából és Kanadából is érkeztek szakemberek. Magyarországot hét kutató képviseli. A nemzetközi szövetség elnöke azt mondja, óriási lehetőségek vannak a darazsak munkájának hasznosításában.
James B. Wooley elnök, Nemzetközi Hymenopterológiai Társaság
"Talán a legfontosabb dolog a kutatásainkban az, hogy a mezőgazdaság számára új módszereket fejlesztünk ki a biológiai védekezés terén. Ez gazdasági szempontból is jelentős lehet, évente több száz millió dolláros megtakarítást jelenthet, és akkor még a környezetkímélésről nem is beszéltünk."
Magyarországon még nem terjedt el a biológiai védekezésnek ez a módja. Csupán néhány alföldi üvegházban használnak fürkészeket a kártevők ellen. A jövőben a módszer a kutatók szerint a környezetbarát mezőgazdaság egyik fő alappillére lehet.
