.png "Újévi Operett Gála")
Anélkül, hogy a ma embere tudná, mit kellett átélnie a magyar népnek az 1950-es években, nem lehet megérteni 1956-ot – hangzott el az idei levéltári napon, amelyet a forradalom és szabadságharc 70. évfordulója előtt tisztelegve Terrorból a forradalomba címmel szerveztek meg. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár új főigazgatója megnyitó beszédében méltatta a megyei levéltárak munkáját, amelyet szerinte a fővárosi kutatók, szakemberek számára még láthatóbbá kell tenni.
Czetz Balázs – főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár
„Óriási munka folyik a megyei levéltárakban és nemcsak â56 tekintetében, hanem tulajdonképpen a történettudomány teljes spektrumát tekintve. Ezek az eredmények helyi szinte is jól hasznosulnak. Én azt gondolom, hogy ez az integrálás, integráció egyik előnye, hogy ezeket meg tudjuk jeleníteni és egy közös platformon, formában közzé tudjuk tenni.”
Az előadások bemutatták, hogy az ötvenes évek terrorisztikus légköre hogyan nyomorította meg a társadalmat, délután pedig már a forradalom és a megtorlás helyi eseményein volt a hangsúly. A konferencián nem a régóta ismert történetek, hanem a legújabb országos és helyi kutatási eredmények hangzottak el. Ö. Kovács József a Magyar Tudományos Akadémia doktora előadásában kiemelte, az 1945-ben kezdődött „szovjetizálás” része volt az erőszakos modernizálás, a belső gyarmatosítás, az emberek fegyelmezése, a társadalom homogenizálása is.
Ö. Kovács József – történész, levéltáros, MTA doktora
„Központi eleme volt, és igazából ez az, amit fontos belátnunk máig nyúlóan, hogy nem volt földreform, földelkobzás volt és földosztás, tehát a sorrend is ez. Korábbi elit kiiktatása, ez volt a fő cél. A Vas megyei rátóti kastély történeteitől mindenütt ezeket követhetjük nyomon.”
Az â50-es években a paraszti társadalom is sokat szenvedett, megpróbáltatásaikról, a padlássöprés időszakáról is szólt referátum zanati és újperinti példák nyomán.
Pál Ferenc - főlevéltáros, MNL, Vas Megyei Levéltára
„Ezekből az interjúkból jön elénk, vagy tárul elénk az élet. Tehát az a kép, amikor a gazdának az utolsó tehenét kivezetik az istállóból, ő pedig ráborul a jászolra és meghal. Az, amikor a végrehajtó a haldokló lánynak az apjától kívánja elvinni a bútorokat. Az, amikor szintén a végrehajtóról a 160 centis asszony lekapja a kabátot, ezek olyan momentumok és olyan érzéseket adnak át a történésznek, aminek segítségével a valóságot sokkal könnyebb rekonstruálni.”
A program az ismeretszerzés mellett a szakemberek, helytörténeti kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók számára kiváló találkozási lehetőség is volt.
Melega Miklós – igazgató, MNL, Vas Megyei Levéltára
„A konferencia végén mindig hozzászólásokra és kérdések feltételére is van lehetőség és ez biztosítja azt, hogy tényleg egy konkrét kérdés kapcsán eszmecsere alakuljon ki, és interaktív módon olyan kérdésekre is választ kapjunk, ami esetleg a hallgatónak nem jutott eszébe, de a hallgatóságot érdekli.”
Az ülés résztvevőit kamarakiállítás is várta, ahol korabeli dokumentumokat, a forradalom egyik szombathelyi eseményét megörökítő, eddig ismeretlen fotó másolatát , egy â50-es évekből származó vörös zászlót és a vasfüggöny drótdarabjait is bemutatták.
