A magyar tizenévesek közel 85%-a tapasztalt már valamilyen jellegű iskolai bántalmazást

A statisztikák szerint a magyar tizenévesek közel 85%-a tapasztalt már valamilyen jellegű iskolai bántalmazást, de már az első, második osztályosok körében is egyre gyakrabban fordul elő a bullying, amely sokszor az osztályterem után, az online térben is folytatódik.

Szákovics-Varga Ildikó - irodavezető, Szombathely és Járása Egészségfejlesztési Iroda
„A Bullying világnapja az „Álljunk ki a bántalmazás ellen!” címszóval jött létre tulajdonképpen, és ezt a kiállást szeretnénk ezzel az összefogással szimbolizálni, hogy az Áldozatsegítő Központ, a rendőrség bűnmegelőzése, a népegészségügy, a gyerekekkel terepen foglalkozó szociális szféra, iskolapszichológiai szféra, iskolaegészségügyi szféra, pedagógusok, kollégiumi nevelők és mi, az EFI munkatársai is mind, mind halljunk erről, konzultáljunk, tapasztaljunk.”

A szemlélők ugyanúgy részesei a folyamatnak, mint a bántalmazó és az áldozat.

Kámán-Németh Martina - koordinátor, Szombathelyi Áldozatsegítő Központ
„Maga a bullying az nem két ember között zajlik le, hanem egy közösségi kapcsolati zavar, több résztvevővel. Ezért nagyon fontos, hogy nem egy embert kezelünk, ha ilyen helyzetet találunk, hanem egy egész közösséget, egy egész osztályt. Nem magát a zaklatót, nem magát az áldozatot, hanem azt is, aki végig nézi a folyamatot. Fontos a bántalmazásnál megjegyezni, hogy rendszeres.”

Egyes kutatások szerint a zaklatók családjában gyakran hiányzik a megfelelő törődés, előfordulhat elhanyagolás, testi-lelki bántalmazás, így nem sajátítják el az egészséges kapcsolatok kialakításának és közösségi működtetésének mintáit. Többnyire egy-két visszahúzódó, szorongó, alacsony önértékelésű áldozatot szemelnek ki, és cinkosokat gyűjtenek maguk köré.

Kámán-Németh Martina - koordinátor, Szombathelyi Áldozatsegítő Központ
„Ne feledjük, ha nem állunk bele ezekbe a helyzetekbe, tehát, ha elfogadjuk, hogy valaki agresszíven viselkedik a másik féllel, bántalmazó magatartást tesz, és mi nem állunk ebbe bele, hogy ez nem jó így, azzal pozitív visszaerősítést adunk a számára. Tehát neki az van, hogy oké, akkor ez mehet.”

A zaklatónak ugyanúgy szüksége van segítségre, mint az áldozatnak és a szemlélőknek. Az előadásokon szó esett a megelőzésről, a bántalmazás felismerhető jeleiről, a segítségnyújtás lehetőségeiről és a bevált jó gyakorlatokról is. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a bántalmazást sem a közösségnek, sem az iskolának nem szabad elhallgatnia. A rendezvényen a szakmai résztvevők mellett érdeklődő szülők is jelen voltak.

Tóth Mónika
„Van egy iskolába készülő kislányom, és ezért gondoltam, hogy meghallgatom ezt a témát. Elég sokat lehet hallani mostanában az iskolai bántalmazásról, és fontosnak tartom, hogy a szülők tudjanak róla és segíteni tudjanak a gyereknek.”

Amennyiben lesz rá igény, a jövőben további hasonló programokat szerveznek a témában.