Az emberiség jövőnek egyik kulcskérdése megtalálni azokat az energiaforrásokat, amelyek nem teszik tönkre a környezetet, és elegendő mennyiség áll belőle rendelkezésre. Az atombomba megszelidítése az atomreaktorokban már sikerült, a hidrogénbomba szolgálatba állításával már régóta kísérleteznek. Ennek egyik alkotóeleme, a deutérium vagy nehézvíz a tengerben korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, a másik, a hidrogén radioaktív izotópja, a trícium mesterségesen könnyen előállítható. Az USA-ban 192 lézerrel próbálják összenyomni a keveréket, az új magyar módszerrel kettő is elég.
Kroó Norbert – fizikus, akadémikus
„Fénysebességgel nyomjuk, melegítjük fel, ehhez nanotechnológiai módszereket kell alkalmazni. Pici kis nanorészecskéket rakunk bele az anyagba, a fény behatol ebbe az anyagba, és ezeket a kicsi nanorészecskéket melegíti fel.”
Az eljárás nem csak hatékonyabb, de olcsóbb és tisztább is az eddig ismerteknél. Az új módszert az akadémikus Kőszegen jelentette be a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének workshopján.
Miszlivetz Ferenc – igazgató, Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Négy éve működik az intézet azzal a meghatározott céllal, hogy a tudomány legkülönbözőbb területeit összekapcsolja a közjó érdekében. Ne csak kutatgassunk, mint a régi elefántcsont torony intézetekben, amire egyébként szükség van, hanem a már meglévő kutatásokat kapcsoljuk össze olyan kérdésekben, mint például a fenntarthatóság.
A kutatást a magyar állam is támogatja.
Szigeti Ádám – főtitkár, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
„Erről tárgyalunk most az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, és úgy néz ki, hogy sikerül megállapodni egy ötéves projektfinanszírozásról, hisz egy nagyon jelentős projekt, ami nagyon jelentős eredményekkel kecsegtet, és hát össze tudja majd fogni itt Magyarországon a lézerfizikával foglalkozó tudósokat.”
Az új eljárás során nem keletkezik radioaktív szennyezés, sőt a módszer később kórházakban, például a rák korai felismerésénél, vagy a gépjárművek meghajtásához is használható lesz.
