Ez az elhagyott állattartó telep csak egy az üresen állók közül Vas megyében. Az istállókból már évek óta nem hallani szarvasmarhák bőgését, az épület is romos. Pedig a rendszerváltás környékén még a megyében meghatározó volt az állattartás. Azóta viszont folyamatos a visszaesés. Táblázatunkból látszik, hogy 1998-hoz képest a szarvasmarha és a tyúkfélék létszáma közel a felére, a sertéseké a harmadára esett vissza.
"Szakemberek szerint a visszaesés egyik oka, hogy több gazdaság, magángazdálkodó a jövedelmezőbb növénytermesztés miatt felhagyott az állattartással. Nem könnyíti meg a gazdálkodók helyzetét, hogy a felvásárlási árak alacsonyak."
Míg néhány éve egy liter tejért 100 forintot is adtak, most 74 forintot fizetnek a felvásárlók. A költségek ugyanakkor folyamatosan emelkednek.
A gabonaárak várható drasztikus emelkedése, nem beszélve az energia és az egyéb termékek árairól, így nem csoda, hogy a sertéságazat ami nagyon csökken. A szarvasmarháknál, az mondhatjuk, hogy évek óta stagnálás va. Ez köszönhető a nagyüzemi tartásnak.
A hazai húsfogyasztás is jóval elmarad az uniós átlagtól. Míg például Nyugat-Európában 60 kg sertéshúst is megesznek az emberek egy évben, addig nálunk csak 30 kg-ot. Marhahúsból a harmadát fogyasztjuk. A gazdálkodók helyeztén az sem könnyít, hogy a feldolgozóipar is inkább az olcsóbb uniós sertést, vagy a dél-amerikai marhát vásárolja, mint a hazait.
Rácz Károly, gazdaálkodó, Ják
A folyamat akkor fordul meg, ha megfelelő ára lesz a terméknek. Itt lehet adminisztratív akadályokat gördíteni és egyéb feltételekhez kötni az állattartást, de ez csakk ideig óráig tart. De ha mefelelő magas ára lesz, akkor tud megfordulni a dolog.
Vas megyére is jellemző, hogy a háztáji, kisüzemi állattartás is folyamatosan visszaszorul. Évről évre 15-20%-kal csökken az itt tartott állatok létszáma. Szakemberek pozitív lépésként értékelik, hogy a nemzeti földtulajdon bérbevételénél az állattartás előnyt élvez.
