A Reményik Sándor-iskola diákjai ünnepi műsorral emlékeztek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra.
Sátory Károly - igazgató, Reményik-iskola
“A nemzeti öntudat az iskolának eléggé határozott értékrendszerébe tartozik. És egy gyönyörűen megünnepelt nemzeti ünnep, március 15-e, szervesen illeszkedik az iskola arculatába, hangulatába.”
Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész arról is beszélt, hogy Petőfi Sándor Nemzeti dal című versének utolsó szakasza jövendölésnek bizonyult, mert az utókor rendre fejet hajt a hősök előtt.
A forradalom lángját annak idején fiatalok lobbantották fel, akik haza függetlenségéért küzdöttek - emelte ki magyar szabadság ünnepja alkalmából a polgármester.
Puskás Tivadar - polgármester
“Büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk. Itt, a Kárpát-medencében és azon túl is. És az, hogy e magyar identitás, magyar tudatunk egyértelműen bennünk legyen, ehhez 1848. márc. 15. a legfontosabb dátum.”
A Vasi Skanzenben a huszárhagyományokkal is megismerkedhettek a gyerekek és a felnőttek.
Elhangzott, hogy a huszárok díszes ruházata annak idejéna védelmüket is szolgálta.
Samu János
“Ez az erős zsinórzat mint egy pajzs, megvédte a kard vágásától, nem mindig sikerült az ellenségnek átvágni azt a zsinórt, a gombok mérete is azért ekkora, mert amikor kifogyott a karabály lőszere, akkor volt, hogy levágták a gombot, és azzal lőttek.”
Az ellenséges tábor eközben készült a végső ütközetre. A gyerekek itt a korabeli lőfegyverekkel is megismerkedhettek.
Szabó Domonkos - tanuló, Reményik-iskola
“A mostani puskákkal ellentétben nincsenek nincsen célkeresztjük, és picit nehezebb a célzás velük. Vannak könnyebb puskák, de ez a nehezebbek közé tartozik, jobban lehet velük lőni.”
A legkisebbek játékos feladatokban vehettek részt, a legügyesebb pontszerzőket Hende Csaba honvédelmi miniszter avatta kishuszárrá.
A program az összevont huszárcsapatok és a labancok összecsapásával zárult, melynek a végén a császár katonáit foglyul ejtették és kalodába zárták.
