Hírek

Hód garázdálkodik a Csónakázó-tónál

2017. április 20., 17:26

A parkfenntartó munkatársai húsvét előtt vették észre először, hogy a rejtélyes rágcsáló szabályosan kirágott egy fűz csemetét. Mostanra már 11, köztük több hatalmas fa is a hód áldozatává vált. A kár már most több százezer forintra rúg.

Hód garázdálkodik a Csónakázó-tónál

Ennek a fiatal fűzfának már csak a csonkja mered ki a földből a Csónakázó tó szigetén. Rögtön mellette egy másik fa mutatja a Szombathely zöld szívében tanyát verő hód falánkságát. A parkfenntartó munkatársai naponta találnak újabb és újabb, Magyarország legnagyobb rágcsálójának jelenlétére utaló nyomokat. 10 nap alatt 11 fát károsított meg a hód.

Kiss Dávid ügyvezető igazgató, SZOMPARK Kft.
Többet ki is rágott már, azok el is pusztultak, illetve ha a kérgét olyan mértékben lehántja, megrágja, akkor a növény nem tud táplálékot felvenni, tehát el fog halni, ezért ezeket a fákat is ki kell vágni.

Magyarország hódállománya a vadászat miatt a 19. század közepére kipusztult. Az 1996-ban megkezdődött visszatelepítéseknek köszönhetően 2013-ban számukat már ezerre becsülték.

Harsányi Krisztián osztályvezető, Őrségi Nemzeti Park
Könnyen terjedő faj, jó szaporodó képességgel rendelkezik, gyakorlatilag mára oda jutottunk, hogy az országban, de Vas megyében biztosan nincs olyan komolyabb vízfolyás, ahol ne találkoztunk volna ma már vele.

A hód súlya elérheti a 20-30 kg-ot, hosszúsága pedig az 1 métert. A falánk állatot metszőfogainak folyamatos növekedése is állandó rágásra készteti. Miután védett állat, eszmei értéke ötvenezer forint, a befogása is csak engedéllyel történhet.

Lakézi Gábor városüzemeltetési osztályvezető
Beadtuk a kérvényt arra vonatkozóan, hogy a hódok, vagy hód befogása megtörténjen. Szükségszerű, hogy erről a rekreációs területről, a városunk zöld szívéből eltávolítsuk ezeket az állatokat, és történjen meg az áttelepítésük azokra a vad élőhelyekre, amelyek a lakott területen kívül esnek.

A jól szaporodó, nagy testű rágcsáló már több helyen is komoly károkat okozott. A Himfai tó vizét például azért kellett leereszteni, mert a hódok meggyengítették a töltést, ami így életveszélyessé vált. A Szigetközben pedig a számuk csökkentése is szükségessé vált. A kormányhivatal közleménye szerint folyamatban van a hazánkban őshonos fajra vonatkozó kezelési terv elkészítése: a számuk becslése, a távoltartás és a befogás módszereinek, valamint a hasznosításukról szóló rendelet kidolgozása.