Szent István sziklára, Jézus evangéliumára építette a magyarság jövőjét, és isten kezébe helyezte a sorsát - mondta szentbeszédében Horváth József atya. Államalapító királyunk nemcsak törvényt és hitet adott népének, hanem a gondolkodásmódját is megváltoztatta.
Horváth József - pápai prelátus
"Nemcsak formailag keresztelkedett meg, hanem a lelke mélyén is keresztény volt. Világosan látta és tudta, hogy a magyarság fennmaradása azon áll vagy bukik, hogy átveszi-e a krisztusi tanítást, a szelídségnek, a szeretetnek, a megbocsátásnak a tanítását."
A szentmisét követően kenyéráldásra és kenyérosztásra is sor került.
A városi ünnepség zászlófelvonással kezdődött. Istvánt dicsőítő népdal csendült fel, majd a Weöres Sándor Színház színészei korabeli szövegrészletekkel idézték fel szent királyunk életét, uralkodását. Az Ungaresca Táncegyüttes tagjai a Boglya zenéjére ropták.
Ünnepi beszédében Harangozó Bertalan azt mondta: István teremtette meg Magyarországot, életműve a mai napig iránymutató.
Harangozó Bertalan - kormánymegbízott
"A kereszténységhez való csatlakozással, amely nem csupán máig ható politikai döntés volt részéről, hanem megélt hitéből, mély istenkapcsolatából fakadt, és az akkor korszerűnek számító nyugat-európai modell átvételével bekapcsolta hazánkat a fejlett Európa vérkeringésébe."
A kormánymegbízott beszélt az értékválsággal küzdő Nyugat-Európáról és a migránshelyzetről is. Úgy fogalmazott: az októberi népszavazás tétje az istváni alapokon nyugvó önrendelkezésünk megvédése.
A Vas Megyei Kormányhivatal és a város vezetői koszorút helyeztek el Szent István szobránál.
Az ünnepség végén Harangozó Bertalan és Puskás Tivadar polgármester közösen megszegték a misén megáldott új kenyeret, majd a szeleteket kiosztották a jelenlévők között.
